16 évesen(egy nyári szünetben) anyukám kiültetett maga mellé a kiskonyhába, kezembe nyomott egy füzetet és elkezdtünk főzni! Mutatta, diktálta a receptet, én meg leírtam! Következő héten meg kellett főzzem. Az alap dolgok mentek. Akkor kínszenvedésnek éltem meg.
19 évesen kaptam egy saját konyhát. Ott álltam egyedül, csak telefonos segítséggel és néztem a tűzhelyet, a lábast és hirtelen nem tudtam mihez kezdjek.
Ekkor vettem elő a a megírt receptfüzetem és kezdtem el főzni! Azóta szenvedélyemmé vált!

Vőlegényem is szereti főztömet és ez a legjobb érzés a világon!
Én, mint kezdő háziasszony ebbe a Blogba írom le tapasztalataim, összegyűjtött-kipróbált receptjeim!
Remélem másnak is segíthetek!
Jó olvasgatást & Sütést-főzést!

2010. február 13., szombat

Fánk

És igen! SIKERŰLT!!!!
Ma kicsit nyűgösen keltem. Szomorú voltam, hogy nem sikerűlt a fánk. Ritka esetek, ez a 3. étel amely nem sikerűl, ami tényleg össze sem jött.
De ma du. úgy mentem venni élesztőt, hogy igenis sikerűlni fog és finom lesz! Anya közben okított telefonon, hogy kijön és megmutatja, hogy kell blablabla....
Erőtvettem magamon és meglangyítottam az élesztőt és tettem bele lisztet is, egy csipetnyit. Majd melegre tettem és lám!!! Felfutott! Anélkül, hogy szaladgáltam volna vele:D
Olyan boldog voltam, madarat lehetett volna fogatni velem. Aztán jött a meló másik kétséges része a gyúrás, dagasztás. Mivel robotgépem ezen alkatrésze hiányzik így kézzel kellett megbírkózzak ezzel a nemes feladattal. (anyum közbe mondta nem fog sikerűlni, nah szép)
Olyan szép lett! És jött az izgulás 2. fele, hogy meg fog-e kellni a tésztám. És olyan hatalmas lett! És olyan boldog voltam!!!
Aztán szaggattam, meg pihentettem...és jött az utolsó fázis! Meg-e fog sülni! Vagy megég?
És egyiksem!!! Olyan fincsi lett, hogy már csak negyede van meg. Fiúk hamar bepusztották!
És mérhetetlenűl boldog vagyok, mert sikerűlt!!!!!!!!!
Nem fogom sosem feladni:D És köszönöm a sok segítséget! Most épp, hogy lanygos tejbe tettem az élesztőt! Tegnap kicsit melegebb volt a tej, valószínű az volt a gond!!! Mégegyszer KÖSZÖNÖM!

Hozzávalók:
*50dkg liszt
*2dl tej
*4dkg élesztő
*5dkg porcukor
*6dkg olvasztott vaj
*5 tojássárgája
Elkészítés: A tejet megolvasztom, porcukrot(én kristályból csináltam), élesztőt belemorzsoljuk, majd felfutattjuk. Lisztre öntöm az élesztős tejet, hozzáadom a vajat és a tojássárgákat. Fakanállal összekverem, majd jól összegyúrom és nyújtófán megdagasztom, hogy sima legyen!(rossz szokásunk anyuval, hogy a tésztát megpusziljuk, elég bizar, de olyan puha, mint egy száj és ettől sikerűl mindig olyan finomra)
Vissza a tálba és letakarom, meleg helyen pihentetem 30 percig. Ha duplájára kelt nyújtófán kinyújtom újjnyi vastagra és 6cm átmérőjű kiszúróval kisszaggatom.(mi nagyobbal szoktuk, 8cmesel, de így is pohárral csináltam a 6cm-est! Venni kell:D). Letakarom és további 10 percig pihentettem. Forró olajban kisütöttem. A közepét megvékonyítottam és beletettem az olajba. Az első oldalát fedő alatt, kb. 2 percig(de kevesebb volt az, nem mértem az időt) a másik oldalát fedő nélkül és olyan 1 percig sütöttem.

Porcukorral és lekvárral kínáltam!
Annyira nagy sikere lett, hogy alig van, most nézem!
A receptet ITT leltem.
ui: A tegnapi probálkozás olyan deficites volt, hogy reggel mosogatás közben vettem észre, hogy a tálam alja megolvadt. És kis lyuk lett rajta.

3 megjegyzés: