16 évesen(egy nyári szünetben) anyukám kiültetett maga mellé a kiskonyhába, kezembe nyomott egy füzetet és elkezdtünk főzni! Mutatta, diktálta a receptet, én meg leírtam! Következő héten meg kellett főzzem. Az alap dolgok mentek. Akkor kínszenvedésnek éltem meg. 19 évesen kaptam egy saját konyhát. Ott álltam egyedül, csak telefonos segítséggel és néztem a tűzhelyet, a lábast és hirtelen nem tudtam mihez kezdjek. Ekkor vettem elő a a megírt receptfüzetem és kezdtem el főzni! Azóta szenvedélyemmé vált! Vőlegényem is szereti főztömet és ez a legjobb érzés a világon! Én, mint kezdő háziasszony ebbe a Blogba írom le tapasztalataim, összegyűjtött-kipróbált receptjeim! Remélem másnak is segíthetek! Jó olvasgatást &Sütést-főzést!
Nos...Tegnnap este drága vőlegényem segítségével megcsinálltuk ezeket a rudakat:D Méretük különböző:D Sosem tudtam 2 egyformát csinállni:D (dupla adag)Ilyen sok lett belőle..kisütés közben potyogtak is:D De kapós is lett!
Mamától kölcsönöztem 5l üveget..barátnőmtől loptam az ötletet! De lehet nem kellett volna hozzni..mert nem fogja kihúzni karácsonyig..mert a fiúk tömik:D De legalább nem a mézeseket...Mejeket majd holnap díszítek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése